Merev, szúrós, elágazó hajtású, felálló vagy szétterülő szárú növény. Kékeszöld levelei szórt állásúak, 10-40 mm hosszúak, szálasak, alapjuk felé kiszélesedők . Jelentéktelen, zöld virágai esetenként rózsásan futtatottak. 5 lepelcimpa, 5 porzó és két bibeszál van bennük. Az apró termést elrejti az elszáradt virágtakaró.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban szántóföldi és útszéli gyomtársulásokban gyakori.
• ÉLŐHELY: Homokos tengerpartok, szárazföldi gyomtársulások. Gyakran laboda (Atriplex) fajokkal együtt látható.
Feltűnően változékony, felálló vagy heverő szárú növény. Elágazó, kopasz, fiatalon kékeszöld hajtása először bíborszínűre , majd a nyárutón élénkvörösre színeződik. Szórt állású, húsos levelei 10-50 mm hosszúak, szálasak. Jelentéktelen, zöld színű , kétivarú virágai magányosan, kettesével vagy hármasával nyílnak. 5 húsos lepel, 5 porzó és két bibeszál van bennük. A termés apró, zöldes vagy pirosas, egymagvú tok.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánk szikesein társulásalkotó.
• ÉLŐHELY: Tengerpartok;sós, iszapos mocsarak.
• ROKON FAJOK: A magyar sóballa (Suaeda pannonicai valamivel alacsonyabb(10-30 cm), levelei is kisebbek, 10-20 mm-esek. Kiszáradó szikes tavakban társulásalkotó, védett faj.
Rendkívül változékony növény. Pozsgás, kopasz, áttetsző, felálló vagy heverő szára csomósan ízelt. Átellenes állású levelei pikkelyszerűek . Hajtása gazdagon elágazik, oldalágai felfelé ívelők, színe kékes – vagy fűzöld, virágzás idején vöröses árnyalatú. Kevéssé feltűnő virágai magánosan vagy hármasával nyílnak a rövid ízek tövében. A csúcsíz 10-50 mm-es. A virágokban egy vagy két porzó van. A termés jelentéktelen.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban a szikes, iszapos területeken társulásalkotó.
• ÉLŐHELY: Tengerparti iszapzátonyok, sós mocsarak; helyenként a szárazföld belsejében a szikeseken, az autóutak mentén, homoktalajon.
Heverő vagy felálló, erősen barázdált szárú, fiatalon lisztes bevonatú, zöldes színű, később pirosas árnyalatú növény. Levelei szórt állásúak, háromszögletűek, dárdás vállúak. Két alsó karéjuk derékszöget zár be a levélnyéllel. Az apró, zöldes virágok tömött, elágazó, alsó részükön leveles álfüzérekben nyílnak. A porzósokban 5 lepel és 5 porzó van; a termősekben csak két előlevél övezi a magházat, amelyek érés után is közrezárják az egymagvú toktermést. A murvalevelek háromszögletűek, fogazott szélűek , 2-6 mm hosszúak.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban elég gyakori.
• ÉLŐHELY : Szántók, parlagok, útszéli gyomtársulások; tengerpartié s szárazföldi enyhén szikes területek.
• EGYÉB NEVEK: Atriplex hastata.
Karcsú, kopasz, elágazó hajtású növény. Levelei szálasak vagy szálas-lándzsásak, ép szélűek. Az alsók rövid nyelűek. a felsők ülők. A zöldes színű, egyivarú virágok kis csomókban, egynemű álfüzérekben nyílnak. A porzós virágokban 5 lepel és 5 porzó van. A termősekben a virágtakarót 2 rombusz alakú, fogazott szélű előlevél helyettesíti, amelyek éréskor 3-6 mm hosszúak, húsos tövűek és közrezárják az egymagvú toktermést.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban a szikes gyepek elég gyakori növénye.
• ÉLŐHELY: Tengerpartok, különösen a sós mocsarak felső részei; a kontinens belsejének sós-szikes területei.
Gazdagon elágazó, sokszor legyökerező hajtású, idővel barnásra színeződő növény. Vastag, meglehetősen húsos, lisztes bevonatú levelei rendszerint átellenes állásúak, rövid nyelűek, 10-40 mm hosszúak, hosszúkásak vagy elliptikusak. Sárgászöld, többnyire egyivarú virágai rövid, rendszerint levéltelen álfürtökben nyílnak. 5 lepelcimpájuk és 5 porzójuk van. Az apró egymagvú tokot közrefogja a két megnagyobbodott, háromkaréjú, csúcsánál összenőtt előlevél .
• ELTERJEDÉS: Egész Európa tengerparti területei. Hazánkban nem honos.
• ÉLŐHELY: Tengerpartok, különösen a sós mocsarak szárazulatai; torkolatok, csatornák homokos, iszapos szegélye; esetenként part menti sziklák. Gyakran hatalmas telepeket alkot más sótűrő növényekkel együtt.
Többnyire felálló, kevéssé vagy gazdagon elágazó szárú növény. Hajtása gyakran – különösen a termésérés idején – vöröses árnyalatú. Szórt állású levelei lándzsásak, rombusz alakúak, legtöbbször mélyen karéjosak. Az apró, zöldes vagy pirosas, 2-5 lepelcimpájú, 4-5 porzós virágok egyszerű vagy elágazó, leveles füzérekben nyílnak. Az egymagvú toktermést közrefogja az elszáradt virágtakaró.
• ELTERJEDES: Egész Európa, az északi területek kivételével. Hazánkban elég gyakori.
• ÉLŐHELY: Szántók, legelők, parlagok, tengerpartok, trágyadombok; esetenként tópartok, kiszáradt víztározók. Sok helyütt veszedelmesen
terjedő gyom.
• ROKON FAJOK: A sziki libatop (Chenopodium botryoides) szétterülő vagy heverő száni, levelei ritkásan fogazottak, vöröses fonákúak. Hazánk erősen szikes társulásainak jellemző faja.
Rendkívül változékony, szürkészöld, lisztes hajtású növény. Felálló, bókoló, gyakran pirossal futtatott szárának felső harmada ágas. Szórt állású levelei lándzsásak, rombuszalakúak, fogazott szélűek, különösen a fonákukon lisztesen molyhosak. Az alsók nagyok, hosszú nyelűek, míg a felsők keskenyebbek, kisebbek és rövid nyelűek. Az apró, zöldesszürke virágok leveles bugákban nyílnak. Az egymagvú toktermést közrefogja az éréskor is megmaradó lepel.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánk gyakori gyomnövénye.
• ÉLŐHELY: Szántók, parlagok, rétek, útszélek. Kedvelia termékeny, mészben szegénytalajokat.
• MEGJEGYZES: Gyorsanterjedő, veszélyes gyom. Egyeshelyeken egykor zöldségnövényként termesztették.
Meglehetősen változékony, fiatalon lisztesen fehérlő növény. Hajtása gyakran pirosas árnyalatú. Szórt állású levelei kissé húsosak, háromszögletűek, dárdásak, hullámos vagy karéjos szegélyűek, ép szélűek, esetenként gyengén fogazottak. A tőállásúak hosszú, a felsők rövid nyelűek. A tömött, elágazótengelyű álfüzérben nyíló, apró virágok zöld, rózsás vagy pirosas árnyalatúak. A 3-5 lepellevél félig összenőtt, a porzók száma többnyire 4-5. Az egymagvú toktermést közrefogja a megmaradó lepel.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, az északi területek kivételével. Hazánkban szórványosan fordul elő.
• ÉLŐHELY: Szántók, parlagok, mezők, sövények, útszélek; üde, többnyire nitrogénben gazdag talajok.
Többnyire vöröses árnyalatú, kopasz hajtású növény. Szára felálló vagy szétterülő, rendszerint elágazó. Kissé húsos levelei oválisak, lándzsásak. A tőállásúak nagyobbak és legtöbbször szíves vállúak. A füzérszerű virágzatban, kis csomókban nyíló, kétivarú, zöld vagy pirosló virágok leple 5 cimpájú. A porzók száma 5. Éréskor az egymagvú toktermést közrefogja a parásodó, elhúsosodó virágtakaró.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa az északi tájak kivételével. Hazánkban nem honos.
• ÉLŐHELY: Tengerpartok, száraz, sós rétek; esetenként füves tengerparti töltések.
• EGYÉB NEVEK: Beta maritima.
hozzászólások